Hírek

Keletkezik szén-dioxid mind az állatok természetes anyagcseréje során, valamint az istállók fűtése közben. Jól szigetelt istállók, a megfelelő szellőzési koncepció és a modern fűtési technológia csökkenti a CO₂ kibocsátást az istálló levegőjében és csökkenti annak a környezetbe történő kibocsátását is.

 Jogi keretfeltételek a brojlercsirke tartásban 

Az állatjóléti rendelet (Tierschutz-Nutztierverordnung) szabályozza, hogy mennyi CO₂-t tartalmazhat az istálló levegője. A CO₂ gázkoncentráció határértékét a levegőben 3000 ppm/ m3 értékben határozza meg (1 - lásd a szöveg végén). Ha ezt értéket jelentősen túllépik, az állatok nehezebben lélegeznek és légzésük felgyorsul. Így szennyező gázok, por és potenciális kórokozók nagyobb mennyiségben kerülnek belélegezésre.

Ez növeli a betegségek kockázatát, miközben a takarmányfelvétel romlik, és az állatok "lomhává" válnak. Az optimális termelési eredmények érdekében az istálló levegő CO₂-tartalmának a lehető legalacsonyabbnak kell lennie.

Németországban a "DIN18910" szabvány a legfontosabb tervezési alap a fűtési és szellőztetési rendszerek méretezéséhez. Ez leírja, mennyi CO₂-t lélegeznek ki az állatok (baromfi, sertés, szarvasmarha, ló) óránként. Ezenkívül figyelembe veszi a kibocsátási tényezőket a fosszilis tüzelőanyagok, például földgáz vagy propán elégetése tekintetében.

A téli minimális levegőmennyiség meghatározásához a "szén-dioxid mérleg" módszerét alkalmazzák. Az istállóban lévő összes CO₂ kibocsátót összesítik és kiszámolják. Ez azt jelenti: Minél több CO₂ keletkezik az istállóban, annál gyakrabban kell szellőztetni, és annál nagyobb a keletkező hőveszteség és ezáltal a fűtési költségek is. Egy másik a levegő minőségének fontos mutatója a páratartalom. Ez szoros összefüggésben van az istálló levegőjének CO₂-koncentrációjával.

 Fűtőkészülékek 

A közvetlen égésű fűtőberendezéseknél az elégetett gáz hőenergiája a forró füstgázokkal együtt kerül az istállóba. A propán tüzelőanyag esetében ez például 150 g/óra vízgőz és 230 g/h CO₂, kW hőteljesítményenként. Bár a készülékek 100 %-os hatásfokkal rendelkeznek, de a kipufogógázok miatt az istállóban többet kell szellőztetni, mert különben a 3000 ppm-es határértéket gyorsan túllépjük.

1. kép: közvetlen égésű gáz hőlégfúvó

A közvetett égésű fűtőberendezéseknél az égéstermékek a kéményen keresztül távoznak a szabadba. Nem jutnak káros gázok az istállóba, ami jelentősen csökkenti a minimális légmennyiség igény értékét. A fűtőberendezések közvetett égésűvé történő átalakítása a gyakorlatban a fűtési költségek mintegy 20%-os megtakarításával jár. Ugyanez vonatkozik a melegvíz-fűtési rendszerekre is.

2.kép: indirekt égésű gázfűtő készülék

 Szellőzési rendszer 

A CO₂ nehezebb a levegőnél és az istálló padozatán halmozódik fel. Nagy koncentrációban a CO₂ képes kiszorítani az oxigént, ezért azt egy megfelelő szellőzőrendszerrel kell elvezetni. A mi földrajzi szélességünkön az oldal szellőzés a legkényelmesebb szellőzési rendszer a brojlerhízlalásban: A friss levegő egyszerre és egyenletesen áramlik az istálló teljes hosszában, miközben a légáramlat az istálló minél nagyobb részét ki kell hogy töltse. Ezáltal válik lehetővé az állatok által termelt párának, valamint a szén-dioxidnak a szellőzésen keresztül történő elvezetése.

3.kép: oldalszellőzési rendszer, oldal légbeejtőkkel és tetőkürtőkkel

Annak érdekében, hogy a szellőzési értéket optimálisan az állatok igényeihez lehessen igazítani, manapság a legmodernebb klímakomputereket használjuk. Ezek szabályozzák a hőmérséklet, páratartalom, valamint a levegő CO₂- és NH₃-szintjének függvényében az istálló légszükségletét. Ehhez különböző szenzorok állnak rendelkezésre; melyek felelősek az istálló levegőjében történő változások méréséért és ellenőrzéséért: A szenzorok alapját képezik a számítógépes klímavezérlésnek.

4.kép: a CO₂ szenzor a tartástérbe kerül elhelyezésre

 A CO₂-növekedés, mint a klímaváltozás kiváltója 

Az üvegházhatás növekedése miatt, amelyet a légkörbe jutó túl sok szén-dioxid okoz, a német kormány tavaly májusban úgy döntött, hogy megadóztatja a fosszilis tüzelőanyag kibocsátókat. Ennek kezdete 2021 januárja volt.

Azóta a fosszilis tüzelőanyagok szállítóit a fűtési ágazatban, valamint a gáz- vagy villamosenergia-szolgáltatókat hivatalosan egy tanúsítvány által adóztatják meg. A CO₂-adót áthárítják a kereskedelmi vagy magán végfelhasználókra. Ez a villamosenergia- és gázdíjakon keresztül történik. A szén-dioxid kibocsátás tonnánkénti ára a jelenlegi 25 EUR/tonnáról fokozatosan 55 EUR/tonnára emelkedik 2025-re. Az adóztatás várhatóan tovább emelkedik a következő években.

1. táblázat: CO₂-adó kibocsátott tonnánként Németországban | ^*még nem véglegesített

Egy 42 000 állatot tartó, közvetlen tüzelésű fűtési rendszert használó gazdálkodó esetében, aki nagy hangsúlyt fektet nyírkos és hideg napokon is a száraz alomra, annak a következő hatásai lehetnek:

2. táblázat: A szén-dioxid-adóztatásból eredő többletköltségek | ^*feltételezve a földgáz energiaára: 4,1ct/kWh | ^** 1 kWh földgáz 0,202 kg CO₂-t bocsát ki

A 2. táblázat azt mutatja, hogy jelentős adóteherrel kell számolni.

A CO₂-kibocsátást csökkentő technológiák már jó ideje ismertek és néhány éven belül megtérülnek. Elsősorban ide tartoznak a biogázüzemekből hulladékhőként felhasznált melegvíz-fűtési rendszerek mellett, a hőcserélők.

 A megtakarítási lehetőségek kiaknázása 

Mint már említettük, az indirekt égésű gázfűtőkészülékek, ill. a melegvizes fűtőkészülékek jelentik az első lépést a fűtési költségek és ezáltal a CO₂ kibocsátás csökkentésében. Az alacsonyabb szellőzési igény révén - különösen a minimális szellőztetést - a baromfitenyésztők a fűtési költségeik mintegy 20 %-át takarítják meg. Ez évi 5200 € nettó megtakarítást eredményez. Az öt év alatt összeadódó CO₂ adó 6 000 euróval csökken.

A fűtési költségek megtakarításának legnagyobb lehetőségét jelenleg a hőcserélők kínálják, amelyek működési elve az istállóból elszívott levegő hőenergiájának visszanyerésén alapszik.

Ilyen például a Big Dutchman Earny 2 hőcserélő, amely a keresztáramlás elve alapján működik: A meleg istálló levegő és a hideg friss levegő egyszerre halad át egy hőcserélő elemen - de anélkül, hogy érintkeznének egymással. Integrált szűrőegység biztosítja, hogy csak tiszta elszívott levegő kerüljön a hőcserélőbe.

Eredmény: Az Earny a por akár 99%-át is leválasztja. Az előmelegített friss levegő körkörösen, több keringtető ventilátorral támogatva áramlik az egész istállóban.

Németországban 2015-ben egy nyolc turnuson keresztül végzett hosszú távú gyakorlati kísérlet 44%-os megtakarítást mutatott ki: Két azonos, indirekt fűtéssel működő baromfi istállót hasonlítottak össze egymással; az egyiket hőcserélő nélkül üzemeltették, a másikat Earny-vel szerelték fel - és ez 20.500 m³-rel kevesebb gázt fogyasztott. A kísérlet leírása a Big Dutchman honlapján olvasható: "A jó istálló klíma a brojler hízlalásban kifizetődő" (DGS Magazin 49/2015).

A feljavított istálló klíma és a csökkentett ammónia-, szag- és porkibocsátás mellett, hőcserélő modelltől függően ez akár 60%-os fűtési költségcsökkenést ia eredményez. A megtérülési idő körülbelül négy év; azok, akik a BMEL támogatásban részesülnek az "Energiahatékonyság előmozdítása a mezőgazdaságban", sokkal gyorsabban elérik megtakarítási céljukat.

5.kép: Earny 2 hőcserélő DLG-tanúsítvánnyal
 

6. ábra: A levegő eloszlása az istállóban hőcserélő alkalmazása esetén

A 3. táblázat szemlélteti a nagy potenciált: Ha egy istállót indirekt fűtésre alakítanak át és utólagosan felszerelnek egy hőcserélőt, a gazdálkodók 84.500 €-t takaríthatnak meg a teljes költségből.

Ezen túlmenően, jelentősen hozzájárul az éghajlatvédelemhez, mivel évente 70 tonnával kevesebb CO₂-t bocsát ki a környezetbe.

3. táblázat: Fűtési költségek összehasonlítása indirekt fűtés és hőcserélő alkalmazása esetén egy 42.000-es állományú, német brojler csirke nevelő esetében.

^* feltételezett földgáz energiaár: 4,1 ct/kWh | ^** 1 kWh földgáz 0,202 kg CO₂ kibocsátás | ^*** kerekítve

Forrás:

Axel Schulz és Janett Peschel, Big Dutchman International GmbH

DGS 26/2021